Így alakult ki a Tisza-tó

Köztudott, hogy a Tisza-tó nem egy természeti képződmény, hanem egy emberi kéz alkotta terület. Mintegy huszonöt fejezték be a tározó feltöltését, és amit elvett az ember, a tó élővilága visszafoglalta.

 

Gyerekkoromban jártam először a Tisza-tónál, de őszintén szólva nem sok emlékem van róla. Aztán három éve látogattam meg ismét a tavat, mikor elhívtak csónakázni. „El sem fogod hinni, mennyire gyönyörű, olyan, mintha az Amazonason lennél: belógnak a faágak a tó fölé, mindent benőttek a növények, kis, szűk öblítőkön mehetsz keresztül” – állt a szóbeli invitálásában. Mivel még az Amazonason nem jártam, ezért csak képzeletemben elevenedtek meg az elmesélt képek. Természetesen elfogadtam végül az ajánlatot, amit igen jól tettem. Mielőtt bármerre kirándulok, szeretek tájékozódni az úti cél története felől, és így tettem az igazán első tisza-tavi élményemmel is. Hogy megspóroljam Önnek a goglizgatást, összefoglalom a tó történetének minden fontos állomását.

IMG_8811

A Tisza-tó létrejötte
Mint tudjuk, a Tisza-tó nem egy természeti képződmény, hanem egy ember által kialakított mesterséges tó, egy víztározó. Más néven Kiskörei víztározó, hiszen ennél a városnál alakították ki a duzzasztógátat. Az építkezések az 1960-as évek végén kezdődtek el: a területet kijelölték, letermelték az erdőket és elkezdték építeni a kiskörei építményt. 1973-ban építették fel a Kiskörei Erőművet abból a célból, hogy ezzel szabályozni tudják a Tisza áradását és a csapadékszegény nyári időszakokban jobb vízellátást tudjanak biztosítani az alföldi városoknak, illetve, hogy turisztikai célból is hasznosítani lehessen a tavat. Emellett volt még egy terv, miszerint olcsó villamos energiát termeljenek a véztömeggel. A duzzasztógát megépülése és a tó feltöltése között mintegy 17 év telt el, a teljes feltöltés az 1990-es években fejeződött be.

2_vizlepcso_epitese

A tó feltöltésére három ütemet terveztek, amelyből csak az első kettő valósult meg. Az első a kiskörei vízlépcső megépülése után kezdték, feltöltés második ütemét 1980-ban, és a tervek szerint a feltöltés harmadik ütemével egybefüggő víztükörré vált volna a tó. De ez nem így lett. A feltöltés harmadik ütemére azért nem került sor, mert a jelenlegi gátak nem biztos, hogy mindenütt elbírták volna ezt a hatalmas víztömeget, és átszakadhattak volna, ezzel óriási katasztrófát okozva. De talán nem is bánhatjuk ezt, mert ha a harmadikra is sor került volna, nem maradt volna ennyi csodálatos sziget a tavon.

A tó teljes területe 127 km2, amelyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. És a legszebb része a 43 km²-nyi sziget, amelyet benne találhatunk. Öt medencét alakították ki, és ha a Tisza folyása mentén haladunk, ezek sorjában: Tiszavalki-medence, Poroszlói medence, Sarudi-medence, Abádszalóki-medence, majd a sort a Kiskörei vízlépcső zárja.

A tározónak két vízállása van, ahogy ezt hallhatjuk a híradásokból is: egy téli és egy nyári. Télen leürítik a tavat a kisebb vízállásért, míg nyárra feltöltik, így az aszályos időszakokban szabályozni tudják a Tisza vízszintjét – többek közt a termőföldek vízellátása, az ivóvízmennyiség megtartása miatt is.

Sötét időszak
A tó duzzasztásának igen nagy szerepe volt abban, hogy a 2000-es ciánszennyezést kezelni tudják a szakemberek, ezzel mérsékelni tudják az ökológiai katasztrófa mértékét. Mikor a katasztrófa bekövetkezett, akkor a mért ciánérték a határérték több mint 180-szorosa volt, mire a Szamosból a Tiszába került, addigra a megengedett határérték 135-szörösét mérték. A duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhető folyamatos felhígulás nyomán a Tisza-tónál 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös volt a határérték-túllépés. Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el. A katasztrófa után biológusok úgy becsülték, hogy a halállomány újratelepítése 5 évet vehet igénybe, az élővilág teljes helyreállása pedig 10–20 évet is igénybe vehet. A folyó a vártnál gyorsabban regenerálódott – az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya 2002-re helyreállt, 3–4 év alatt pedig a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban –, a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma azonban még tíz évvel a katasztrófa után is magas.

IMG_8769

Új élet a tavon
Mint tudjuk, néha azért kell elengednünk a régi dolgokat, hogy helyükre újak kerülhessenek, és ez teljesen igaz a Tisza-tóra is. Búcsút kellett mondani erdős területeknek, mezőgazdasági területnek, állatok eddigi lakhelyének és egy településnek is. De amiket elvitt a víz, azok helyén új élet fakadt és a természet visszavett mindent, amit lehetett. Az erdők egykori letarolásának a nyoma még a mai napig látszódik, ha téli jégtúrára megyünk, vagy alacsony vízálláskor csónakázunk a tavon. Ha az utóbbi tevékenységet űzzük, igen veszélyesek lehetnek a vízből kiálló kivágott fák, vagy azok, amelyek épphogy a víz alatt vannak és könnyen megdobhatják vagy felboríthatják a csónakot. A duzzasztógát megépülésekor még nem gondolták volna, hogy ennyire belakják majd az állatok és a növények a tavat, és ezzel új turisztikai látványosságokat hozva.

IMG_8558

Turizmus
Ugyebár a tó létrejöttének egyik fontos célkitűzése volt a turizmus létrehozása. Már a kezdeti időkben kedvelt célpontja volt a turistáknak, hiszen sokkal olcsóbb volt a Balatonnál és szinte ugyanazt tudta. A szállásfoglalás és a tusiták igényei kielégítésére létre jött a falusi turizmus, és szabadstrandok, strandot, szállodák, kempingek kezdtek kinőni a földből, de épült termálfürdő is. Az aktív kikapcsolódást elsősorban a vízi sportok nyújtják még a mai napig is: csónakázás, hajózás, és még a motoros vízi sportok is. Az elmúlt évek alatt több ezerrel nőtt az ide látogató turisták száma, és folyamatos fejlődések történnek a térségben: kerékpárutak épülnek, új szálláshelyek nyílnak, és a kormány idén Kiemelt Turisztikai Övezetté is nyilvánította a területet.

IMG_8865

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s