Titkok Tiszaszentimrén

Nem is gondolnánk, mennyi érdekességet rejt Tiszaszentimre…

 

A Tiszaderzsi Bibliamúzeum felől érdeklődve hívtam fel egy telefonszámot. A vonal túlsó végén egy igazán kedves, közvetlen hang válaszolt, hogy szívesen vár a megbeszélt időpontban. Hozzátette, hogy a Bibliamúzeum mellett még egy érdekességet tud a környéken, mégpedig a tiszaszentimrei egyházi téglák múzeumát. Őszintén megvallva, még soha nem hallottam nemhogy erről, de még téglamúzeumról sem. Volt egy halvány sejtésem, hogy valószínűleg a pecsétes téglákról van szó, de álmomban sem gondoltam volna, hogy a téglák ennyire izgalmasak lehetnek.

Szolnokról indulva Tiszaszentimre volt az első megállóm. Kunhegyes, Tomajmonostora, majd Újszentgyörgy után értem be a községbe. Mivel kistelepülésről van szó, a legfontosabb épületek a főúton találhatók, így szerencsére nem tévedtem el. Az új parókián Fodor Gusztávot kerestem. Egy vidám lelkész lépett ki az ajtón, aki azonnal a szemközti templomhoz kísért.
Fodor Gusztáv lelkész (720x960)

– Mielőtt megmutatnám a téglamúzeumot, néhány szót hadd említsek településünkről –kezdte. Tiszaszentimrét már a honfoglalás korában ismerték Kőláb néven (Kewlab =kevély lábazat, szilárd talaj). Vélhetőleg azért kaphatta ezt a nevet, mert a környező részekhez képest magasabban helyezkedett el, és áradáskor a Tisza nem öntötte el a falut. A Szentimre nevet később, az 1400-as években vette fel a település, aminek már akkor is komoly hitélete volt.

A rövid bevezető után a lelkész kinyitotta a templom ajtaját. Az előtérben egy mini kiállítást készítettek a gyülekezet hitéletéről: 140 éves terítő, régi faláda, fotók a hívekről, egykori iskolai füzetek és néhány tégla jelzi, hogy közeledünk a múzeumhoz. A templomban tovább haladva megláthatjuk a szószéket, amit – eltérően a többi református templomtól – nem a falba építettek, hanem onnan kiemelkedve.

– Most pedig nézz fel a plafonra, a csillár helyére – hívta fel a figyelmet – és láthatod, hogy mennyire különleges ez az aranyfüsttel bevont gipszstukkó. A református templomoktól teljesen szokatlanul díszes. Ennek az az érdekessége, hogy ez a Versailles-i kastélyban található stukkó mása. A kérdés egyértelmű. Miért lehet egy református templom mennyezetén díszes, francia stukkó? A válasz egyszerű: a templom építésekor egy helyi nemes hozta el a nyugati újdonságokat a faluba, és így került ide a Versailles-i kastélyból.

Ami szintén érdekessége a templomnak: a szószékkel szemben lévő latin nyelvű tábla az 1700-as évek végéből. Ezen Mária Teréziának mondanak köszönetet a templom megépítésének lehetőségéért.

Továbbhaladtunk az orgona mögé, ahol egy kis terem ajtaját kinyitva megpillantottam a sok, régi pecsétes téglát. A pecsétes téglák készítésének Európában csak hazánkban volt ekkora hagyománya. Természetesen más országban is fellelhetők, de ekkora számban csak nálunk készítettek ilyet.

A szerzetesrendek és a püspökök téglái (901x960)

 
– Minden a 238 éves templomunk felújításakor kezdődött 2012-ben. A felújítás már időszerűvé vált, hiszen elég rossz állapotban volt a templom. Ekkor kerültek elő ezek a pecsétes téglák, amelyeket egykor a helyi nemesek, itt élők, mesterek és a gyülekezet tagjai készíttettek. Ezek a téglák először a lépcsőből kerültek elő, rajtuk a feliratokkal: „T.Sz.IRE”, azaz Tiszaszentimre, vagy „REFORMA.EK”, tehát Református Egyházközség, és „TSZEKL” mint Tiszaszentimrei Eklézsia.

 

 
A rövidítéseket hordozó téglák mellett megjelentek az évszámos téglák is, mint az 1772. év jelzése, amikor megkezdték a templom építését. Gusztáv lelkész érdeklődését felkeltették a téglákon lévő feliratok, ezért belépett a Monarchia Pecsétes Téglagyűjtők Egyesületébe, hogy minél több információt tudjon gyűjteni a téglákról. A legtöbb feliratot sikerült megfejteni, de mindig vannak hiányos részek, amiket folyamatosan tanulmányoz.

– Azonban nemcsak a templomból származó tégláink vannak a gyűjteményben. Vannak olyanok, amelyeket kedves barátaimtól kaptam, hiszen a múzeum megalakulása óta próbálok minél több pecsétes téglát összegyűjteni – mondta, és végig sorolta, hányféle kiállított darabja van.


Van olyan, amelyeken keresztény szimbólumok találhatók, vannak, amelyeken monogramok, címerek, másokon állat rajzok, mint elefánt vagy nyúl látható. Az egyik legaranyosabb tégla talán az, amelyen egy gyereklábnyom látható: vélhetőleg a tégla öntésekor léphetett bele a mester kisgyermeke, így a talpának lenyomata örökre megmaradt az utókornak. Így a gyűjteményben jelenleg összesen 450 tégla van. Sajnos a téglakészítés mestersége a XX. század második felére teljesen megszűnt, azóta ipari gyártásban készülnek.

– Mivel főként egyházi pecsétes téglákról beszélünk, ezért megtalálhatók zsidó, római katolikus, görögkatolikus, evangélikus, református bélyeggel ellátott téglák is, így a gyűjtemény ökumenikus jellege a társadalomban való békés együttélést is hivatott szimbolizálni – zárta szavait Fodor Gusztáv lelkész.

A szentimrei téglákról nemcsak olvasni érdemes, hanem látni is kell azokat!
A gyűjtemény előre egyeztetett időpontban látogatható. A belépés ingyenes!
email: tegularium@gmail.com
tel.: 06-30-540-0390,
5322 Tiszaszentimre, Széchenyi u. 6.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s