Így vadkempingeztünk a Tisza-tavon

Mindenkinek van hobbija: van, aki futni jár, más motorozik, vagy horgászik. Mi pedig az erdőt vesszük célba.

Az I love Tisza-tó következő lapszámán dolgozunk jelenleg, számos cikket írok, a kollégáim pedig lázasan dolgoznak a hirdetéseken. Mikor már az égész heti rohanástól és telefonálgatástól zúg a fejünk, muszáj kikapcsolódni. És hát, mivel is töltenénk a hétvégénket, ha nem egy kis kutyázással és kirándulással…

Mivel nagyon meleg volt április utolsó előtti hétvégéje, ezért próbáltunk vízközelbe menni, hogyha kell, a kutyák tudják hűsíteni magukat, így nekünk se kell több liter vizet cipelni a hátizsákban és nem utolsó sorban a vízpart szellője óriási felüdülés a melegben.

Reggel időben keltünk, a gyors otthoni mosogatás, rendrakás után bedobáltuk a legszükségesebb dolgokat a táskába:

  • szúnyogriasztó
  • naptej
  • kézfertőtlenítő
  • plusz pulcsi, nadrág, zokni az estére és egy kabát
  • fogkefe, fogkrém, törölköző, fésű
  • 100-as zsepi
  • kutyának eledel és etetőtál, jutifali
  • plédek

A legegyszerűbb kérdésre a válasz a “mit is rakjak el egy vadkempinges ottalvásra”, de ezt megelőzi a legnehezebb, “a hol aludjunk?”. Mivel három kutyával megyünk, egy nagy-, közepes-, és kistestűvel, ezért különösen figyelni kell a körülöttünk lévőkre, hiszen nem mindenki szeretné közel tudni magához őket. Az utóbbinál nagy segítség a “lábhoz és a hozzám” vezényszó megtanítása, de a legegyszerűbb a póráz, sőt a legjobb olyan helyre menni velük, ahol csak a madár jár, ember nem.

Abádszalók és Tiszaderzs között néztünk ki egy félszigetet, ami sajnos az autóforgalom elől le volt zárva, pedig vagány kis horgászhelyek voltak kialakítva, ahol felverhettük volna a sátrat. Mindenesetre gyalog megnéztük azt is, majd a Google térkép műholdas felvételeit bújtuk, hátha valahol találunk egy emberektől elzárt helyet. De a jó idő sok horgászt és biciklist vonzott, így egy kétórás séta után a mező szélén vertünk tábort.

20180421164652_IMG_1481-01 (1000x667)

A terepjáró tulajdonságainak köszönhetően minden gond nélkül átmentünk a traktorok által kitaposott földúton, és megtaláltuk a legjobb táborhelyet egy öntözőcsatorna mellett. A hazai törvények nem tiltják a vadkempingezést, és 24 órát bárhol eltölthetünk, persze vannak kivételek, mint a védett- és magánterületek. Tehát van lehetőség arra, hogy vándorló pihenési módot válasszunk kikapcsolódásként.

Ha érdekelnek a kutyás túrák, keresd a Kalandogokat itt!

Nem ez volt az első táborozásunk, így már rutinosnak számítunk a be- és kipakolásban, a helykeresésben és abban, hogy betartsuk a túrázók és kempingezők legfőbb szabályát: ne rongáljunk meg semmit és minden úgy nézzen ki a tábor elhagyása után, mint mielőtt odamentünk.

20180421190847_IMG_1565-01 (1000x667)

Gondolhatják sokan, hogy mire jó az, ha az izzadságtól és füstszagtól büdösen fekszünk le aludni a sátorban, ráadásul kutyák között (mert beengedjük őket is), és miért kell nekünk az a stressz, hogy az éjszaka közepén felöklel-e minket egy vaddisznó. A válasz a csend, a nyugalom és a civilizáció teljes magunk mögött hagyása. Y-generációsként egész nap a kezünkben van a telefon a közösségi médiát bújva, de mikor kimegyünk egy-egy ilyen alkalommal a természetbe, nincs időnk arra, hogy nyomkodjuk, vagy nem akarjuk, hogy a zsebünkből kiessen. De ami a legfontosabb, hogy ilyenkor egyáltalán nem hiányzik. Miért süssük ki a szemünket a telefonnal, ha ropog előttünk a tábortűz, kuruttyolnak a vízben a békák, huhognak a baglyok, és a kempingszékben ülve egyik kezünkben a doboz sört fogjuk, míg a másikat nedves orrával megböki a kutya, és alá dugja a fejét némi simiért. Hihetetlenül ki tud kapcsolni az, ha az erdő zaját hallgatjuk az egésznapos gyaloglás után fáradtan, és halkan beszélgetünk, miközben ropog a tábortűz. Ilyenkor nem fürdünk, csak épphogy mosakszunk – ugyebár senki nem halt még bele abba, ha egy napig nem látta fürdőkád és tusfürdő…

És akkor még nem is beszéltünk az éjszakáról. Tavaly beszereztünk egy tízszemélyes sátrat, hogy bőven elférjünk mind az öten. Ez egészen addig volt kényelmes, míg le nem hűlt hajnalban az idő, mert akkor mind a három kutya elkezdett hozzánk bújni, így kellőképpen elvette az összes férőhelyünket: ellenben nagyon jól melegítettek. Ha még nem kempingezett az olvasó, akkor el se tudja képzelni, milyen érzés ilyenkor magunkra cipzározni a hálózsákot, betömni a fejünk alá a pulóvert, és a békák kuruttyolására, a bogarak mászkálására elaludni. Hiába próbálnám leírni, ezt átélni kell.

20180421164600_IMG_1480-01 (667x1000)

Ha esetleg kedvet kapott bárki a vadkempingezéshez, az alábbi szabályok betartására kérünk mindenkit. Ezeket a pontokat mi is követjük, és kérjük, ti is tegyétek ezt, ha a szabadban alvást választanátok:

Óvjad, védjed! A jó vadkempingező 10 pontja

1. Fokozottan védett területen, természetvédelmi területen és vízmű védterületén ne vadkempingezzünk, mert ezzel nagy kárt okozhatunk a természeti értékekben vagy a terület vízbázisában! Ilyen területeken a törvény is tiltja a sátorozást.

2. A kempingezés közben keletkező szemetet vigyük haza még akkor is, ha az erdőben találunk kihelyezett szemétgyűjtőt, mert a túraútvonalak fenntartóinak nincs mindig pénze ezek ürítésére!

3. Vécézéshez ássunk kis gödröt, latrinát, és mindkét fajta szükségünket ott végezzük. Távozás után a gödröt temessük be, ehhez célszerű kis, összecsukható ásót magunkkal vinni.

4. Tűzgyújtásnál figyeljünk a biztonságra – lehetőleg mások által kiépített tűzrakóhelyen rakjunk tüzet, de ha ilyen nincs, a tüzünket rakjuk körbe kővel, és ügyeljünk, hogy ne kiszáradt fa alatt gyújtsuk meg! Figyeljük a tűzgyújtási tilalmat!

5. Tűzrakáshoz ne vágjunk ki fát, használjunk hulladék fát, lehullott ágakat. A száraz ágakat se törjük le a fákról, és csak annyi tüzelőt gyűjtsünk, amennyi szükséges.

6. Erdőben ne az eldugott zugokat keressük! Igyekezzünk a kijelölt turistaútvonal közelében felállítani a sátrunkat, mert így kisebb eséllyel okozunk kárt a természetben. Figyeljünk a növényzetre: lehetőleg gyomos területet válasszunk, ahol nem pusztítunk el őshonos növényeket sátorállítás közben.

7. Gondoljunk a helyi emberekre is! A táborhely kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy lakott településtől legalább 500- 1000 méterre sátorozzunk, mivel az esetleges hangoskodás, nevetés, gitározás sértheti a helyiek nyugalmát.

8. Mosogatásnál kerüljük a vegyszerek használatát: vízitúrán például próbáljunk homokkal mosogatni. Ha ez nem megy, használjunk környezetbarát tisztítószereket, amelyeket a túraboltokban lehet kapni. A mosogatólét se folyassuk szét, vezessük kiásott gödörbe!

9. Romlandó, megmaradt élelmiszert ne hagyjunk hátra gondatlanul, mert ha a romlott ételt megeszik az erdei állatok, elpusztulhatnak. Az ilyen élelmiszert gondosan el kell ásni.

10. Mosakodáshoz ne használjunk szappant, mert az lúgos, és természetes vízbe kerülve kipusztíthatja az érzékenyebb fajokat. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, használjunk túraboltban kapható, semleges pH-értékű szappant, és ne az élő vízben mosakodjunk! Hordjuk el a szükséges vizet palackokban, és távolabb fürödjünk le, hogy a szappan ne jusson bele a patakba, tóba!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s