Ez a Tisza-tó valódi arca!

Korábbi cikkünk csónaktúra-ajánlata során a Tisza-tó főként déli területét jártuk be. Ahhoz, hogy az egész tavat megismerjük, nem elég egy nap, egy alkalom. Most a tó északi részeit barangoltuk be.

 

IMG_2056 22

Ha a Tisza-tóra érkezünk, nem szabad kihagyni a csónakázást. Mint ahogy az ételből se hagyjuk ki a sót, a kirándulásunk sem lesz teljes nélküle. A Tisza-tó vadregényes vízi világa szinte olyan, mint az Amazonas: a kis szigetek között csordogálva, az indák miatt sűrűn le kell húznunk a fejünket, meglepnek a szúnyogok és óvatos kormányzásra van szükség, nehogy partot vagy egy kiálló farönköt fogjon a motor.

A májusi melegben a tiszafüredi Albatrosz Kikötőbe érkeztünk, akik a cikk elkészítéséhez szolgáltatták a vízi járművet számunkra. Ahogy a magazin első számában is megírtam, 10 lóerős motorig bárki vezethet motorcsónakot jogosítvány nélkül, így ha a vízre szeretnénk szállni, egy ilyet bátran kibérelhetünk, de védett természeti területre maximum 4kw-os teljesítményűvel mehetünk csak be. Abban az esetben, ha nagyobb területet szeretnének bejárni, érdemes motoros csónakkal nekivágni a túrának. Jó tanács, hogy a kapott benzint jól osszuk be, nehogy útközben hoppon maradjunk! Azonban, ha igazán kalandvágyók vagyunk és kondink is engedi, kajakkal vagy kenuval is útnak indulhatunk.

De mi is lapuljon a hátizsákban, ha vízre szállunk? Mivel már néhány alkalommal hajóztam, ezért megtapasztaltam azt, hogy lehet a parton akármilyen jó idő, biztos, ami biztos: érdemes magunkkal vinni egy vékony pulóvert. Ez azt a funkciót is betöltheti, hogy kényelmünk kedvéért a kemény deszkára tegyük. Mindig legyen nálunk egy üveg víz, szúnyogriasztó, naptej és ami a legfontosabb: biztosítsunk telefonunkon vagy fényképezőgépünkön elegendő tárhelyet, mert bizony lesz mivel betölteni a memóriakártyát! Javaslom, hogy készítsünk be egy Tisza-tavi térképet is és telefonunkon időnként kapcsoljuk be a GPS-t, nehogy eltévedjünk! Egy távcső is jó szolgálatot tesz, ha szeretnénk megfigyelni a felettünk elrepülő vagy a parton, faágakon megpihenő madarakat.

Az útitervet a következőképpen rajzoltuk meg: Tiszafüred – X. számú öblítőcsatorna – élő Tisza – Tiszavalki medence – Háromágú – X. számú öblítőcsatorna – Tiszafüred. Úticéljaink a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezik, így ajánlott a szabályokat betartani környezetünk megóvása érdekében. Sőt jobban tesszük, ha túravezetővel vágunk neki az útnak! Ugyanis ő tudja mikor-merre érdemes haladni és ismeri azokat az egyedi szabályokat, amelyek az adott területre vonatkoznak, például azt, hogy a Tiszavalki-medencében élő madarakra különösképpen figyelni kell és nem szabad őket költési időben zavarni.

IMG_1816-01 22

Beszálltunk ladikunkba és elindultunk. A kikötőből jobbra kikanyarodva legelőször a nemrégiben átadott kutyastrand mellett haladtunk el, majd balról a Kalandsziget tábláját láttuk. Egy vékony szakasz után elhagytuk Tiszafüred területét és átfordultunk a X. számú öblítőcsatornára. Itt egy partmenti, óriási hódrágta fát vettünk észre, aminek a töve annyira vékony volt, hogy elképzelhető az, hogy hamarosan kidől. Egyébként a hódok nemcsak a foguk csiszolása és a hódvár építése miatt rágják ki a fákat, hanem, mert nagyon szeretik megenni a rügyeit, leveleit, zsenge hajtásait és másképp nem tudnak hozzájutni, csak akkor, ha kidöntik őket. Egyébként számtalan hódvárat lehet látni az út során – van, ami még használatban van, de van, amibe már nem költözik vissza egykori lakója. A hódok úszását főleg alkonyatkor lehet megfigyelni, de ajánlott akkor is túravezetővel menni. A hódok mellett találkozhatunk akár vidrával is, és az egyes kis félszigeteken pedig vaddisznó, őz, róka és néha még aranysakál is megjelenik.

Kiérve az élő Tiszára jobb felé vettük az irányt, az apponyháti öblítőcsatorna felé. Belsőégésű motorral nem ajánlott ide bejönni, illetve csak 4kw-sal léphetünk be a területre – mindez azért van, hogy a természeti értékeket háborítatlanul hagyjuk. A csatorna után elérkezünk a Nagy-Morotvához. A morotva nem más, mint egy folyó természetes úton elhagyott régi medre vagy folyószabályozáskor elzárt ága, legtöbbször átvágott kanyarulata, amelyben már csak állóvíz vagy száraz meder van. Mind a holtág és a morotva lecsatolt folyómeder, de a morotva abban különbözik, hogy annak összeköttetése van a folyóval. Tehát, ha a holtág összeköttetésbe kerül a folyóval, akkor máris morotva lesz belőle. Itt látni is lehet a hajdani folyó vonalait, partjait.

Innen átmentünk a Szartosra, ahol számos madár figyelhető meg: barna réti héja, réti sas, gémfélék, sőt ha nagy szerencsénk van még fekete gólya is, amely a tó területén bárhol fellelhető. A nyár folyamán igen sok madár mutatja meg magát a turistáknak, ezért ajánlott egy távcsövet is beszereznünk, hogy közelebb hozzuk szemünkhöz őket, ha már közelebb nem mehetünk hozzájuk. Továbbmenve, a Tiszavalki-medencében még ennél is több madarat figyelhetünk meg. Ez már a Tiszafüredi Madárrezervátum része, ahol a költési időszakban még fokozottabb figyelemmel és óvatossággal kell közlekedni. A madarak kedvelt fészkelő helye, hiszen az indákkal benőtt szigetek és nádasok rejtelmes erdejében könnyen elrejthetik fészkeiket a veszélyes külvilágtól. A szürke, vörös, üstökös gém, a kárókatona, a kis- és nagykócsag is fészkel itt. A medence igazi ritkaság a madarászoknak, hiszen az előbb felsoroltak szinte mind egy helyen költenek, egymás szomszédságában rakják le a fészküket. Vajon miért kopaszok azok a fák, amelyeket a madarak otthonuknak választanak? Tudniillik, a halevő madarak ürüléke foszforsavat tartalmaz, így annak ürítése kiégeti az aljnövényzetet, lecsupaszítja a fákat. Tehát nem a kopasz fákat választják, hanem a fa veszti el miattuk a lombkoronáját.

Innen visszafordulva a Háromágúnak nevezett területre kanyarodtunk be. Neve onnan ered, hogy alakját a hajdani folyó kanyarulatai és övzátonyai idézik, de nemcsak három ága van. Ide csak túravezetővel ajánlott bejönni, mert könnyen eltévedhet a tapasztalatlan turista, valamint a motorcsónak laptájára is feltekerednek a vízinövények. Ez a terület korábban fokozottan védett volt. Azóta lazult már ez a szabály, emiatt különösen fontos az, hogy óvjuk, védjük a természeti területet, amely az oda belépő idegen felelőssége. Ezen a részen sekély a víz és gyorsan melegszik (május elején, a cikk írásakor már kellemes hőmérsékletű volt). Az itteni sekély, gyorsan melegedő víz nagyon jó, úgynevezett „halbölcső”, a halak és kétéltűek szaporodásának kedvelt helye.  A rendkívül sokféle, mozaikos növényvilágnak köszönhetően változatos az állatvilág is, számos élőlény választja ezt lakhelyéül, így rendkívül fajgazdag.  A meleg májusi idő kedvezett a vízitöknek, azaz tavirózsának (Nuphar lutea) és a tündérrózsának is (Nymphaea alba), ami virágba borította a víz felületét, másutt, kis csoportokban pedig a szeles időtől a mocsári nőszirmok (Iris pseudacorus) integettek nekünk.

Ezután visszafelé vettük az irányt, az élő Tisza felé, majd a 33-as főút Tisza-hídja után a Füredi kisfokon át fordultunk a kikötő felé, és ugyanitt közelítettünk meg egy nagyon érdekes fát. Van egy legenda, miszerint errefelé létezik egy 100 éves fa, amit soha nem szabadott kivágni, hiszen katonai térképészeti pont volt már a Tisza szabályozása előtt (igaz, a Tisza-szabályozásakor is 100 éves fának hívták). A történet szerint ez a fa még mindig áll, egy téli jégtúra alkalmával meg lehet nézni.

 

A túra után kellemesen elfáradtunk. Őszintén megvallva: hiába írom le mindezt, ez a több mint kétoldalnyi, képekkel illusztrált szöveg korántsem adja vissza azt az élményt, ami egy ilyen túra során átélhető. Mehetünk vezető nélkül is, de úgy nem biztos, hogy észrevesszük a partmenti érdekes növényeket vagy a fejünk felett elrepülő fattyúszerkőt.

 

 

Bárki, aki a Tisza-tó vizét veszi célba, annak fontos betartania a természetvédelmi szabályokat! Ezek azért szükségesek, hogy a tó állat- és növényvilága, illetve a vizének minősége sokáig megőrizhesse páratlan értékét, háborítatlanságát. A cikkben azért emeljük ki – több alkalommal is -, hogy ajánlott túravezetőt fogadni az útra, mert legjobban ő ismeri a tó szabályait, a korlátozásokat, amelyekkel nemcsak a saját életünkre, hanem a tó lakóira is vigyázhatunk. Ugyanúgy, mint egy erdei túrán, az ideérkezőtől kérjük, ne tépjen le virágot, ne zavarja a madarakat, az erdő lakóit, ne szemeteljen, és mindent érintetlenül hagyjon maga után!

A Tisza-tó csak annak fogja megmutatni igazi arcát és kincseit, aki tiszteli és óvja őt!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s